Keresés ebben a blogban

2011. március 22., kedd

Extra angol - Adam

Említettem már, hogy Angela lecserélődött Adamre. Vagyis a központban, ahol tanulok angolul, a tanársegédet tanárrá léptették elő, és így Adam tanárként kapott tanársegédet, Michelle személyében. Adam beszéde néha kevésbé érthető, mint Angeláé - így jobban kell figyelnem, viszont humora és jókedve Angeláéval egyenértékű. Vagyis nagyon szimpatikus.
A múlt órán elcsíptem egy beszélgetést Adam és Michelle között, miszerint Adam magántanárként is ad órákat, helyi viszonylatban olcsón. Így megkérdeztem, vállalna-e engem, heti egy egész órában. Igen, elvállalt, hétfőn volt az első óránk. Zsuzsa kérdezte ma, hogy vajon mi szükségem van még egy tanárra, még több tanulásra, amikor már így is többet tanulok, mint az átlag (akár magyar, akár angol). Abban igaza van, hogy részint önbizalomerősítésre van szükségem (van egyáltalán ilyen szó?). A központban egy témát veszünk egy tízhetes kurzus alkalmával (most épp a munka és munkakeresés van terítéken), hat-tíz különböző nemzetiségű próbál egymással több-kevesebb sikerrel kommunikálni, vagyis ez a része inkább a szókincsfejlesztésről és a gyakorlásról szól. Skype-os magyar angoltanárommal mindenféle vegyes feladatokat csinálunk, változatos házi feladatokat kapok tőle, gyakorolunk nyelvtant, tanulunk új szavakat, vagyis tényleg próbál mindent átfogni. Amit ezen felül Adamtől tanul(hat)ok, az a mindennapi élet, a szokások, a szleng, hiszen ő itt él, ismer és tud mindent. Amit meg nem, annak utánanéz. Hétfőn az angol és magyar iskolarendszer összehasonlítása volt a téma, és annyiban ért engem könnyebben, hogy pár évig Csehországban élt, tehát nem áll távol tőle eme kultúra és életvitel felfogása, ráadásul állítása szerint ő nem "tipikus" angol, de ez talán csak előny...
Ezt a fajta tudást Francestől is megkaphatom, megkaphatnám, de rajta mindig osztoznom kell - három kutyával, hat macskával és most már egy nyúllal is. Vagyis nem tudok vele leülni szemtől szembe, és társalogni például a húsvéti szokásokról - egyébként is hülyén nézne ki, ha nem kötetlenül kávéznánk, hanem "kihasználnám" őt, amit persze azért tudat alatt mégiscsak megteszek...

2 megjegyzés:

  1. Szia Kriszta!Én Lutonban élek a családommal múlt év augusztusa óta. Nagyon sajnálom, hogy csak most találtam rá a blogodra. Nagyon sok hasznos információt találtam az írásaidban, és rengeteg pozitív érzést. Sokszor ütközöm falakba itt kint, és olyankor lelkileg összetörök. Jó olvasni hogy mennyire pozitívan reagálsz dolgokra. Én is tanulom, vagyis tanulnám az angolt, mert másképp esélyem sincs munkát vállalni. Érdekelne skype-on angol-tanulás. Kérlek írj nekem róla! Márti (asztalos.marta7@gmail.com)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm a dicsérő szavakat, nagyon aranyos vagy. Küldtem e-mailt, puszi: Kriszta

    VálaszTörlés