A tréning Hemelben volt, Bandi vitt le kocsival minden reggel és jött értem délután - itthonról dolgozott, hogy a kicsiket el tudja hozni délután. Délelőtt és délután 10-10 perc kávészünet, délben 35 perc ebédszünet járt.
A képzés 275 fontba kerül a cégnek, ha 6 hónapnál előbb otthagyom őket, vissza kell fizetni időarányosan az összeget. Jövő héten árnyékként fogok követni egy másik care workert (házi gondozót), ha minden jól megy. És akár rávaló héten - ha elég magabiztosnak érzem magam - már egyedül is mehetek. Kapok egyenruhát, felszerelést stb. De egyelőre még csak a bizonytalanság szakaszában tartok, mert elfelejtettek - ismét - tájékoztatni, hova, mikor és kivel, miért és mennyiért fogok menni. Hétfőn mennem kéne, most péntek délután van, és információ híján csak várni tudok. A többiek közül van, akinek még nem érkezett meg a referenciája, az erkölcsi bizonyítványa, vagy dolgozik már a cégnél. Egy lány volt, akivel hasonló cipőben járunk, megkérdeztük szerdán az akkor épp bent lévő koordinátort, aki azt mondta, hogy telefonon hív bennünket, csak még egyeztet a központtal. Kérdeztem a lánytól, hogy így péntek délután vajon mit tudunk tenni, vállat vont és azt mondta, majd hívnak. Maximum nem hétfőn kezdünk, hanem kedden... sosem fogom megérteni ezt a patópálúr-hozzáállást. Írtam a koordinátornak még szerda este e-mailt, ma elküldtem újra, írtam mellé sms-t is, de semmi válasz. Pedig jó lenne tudni, mikor lesz szerződésem, egyenruhám, fizetésem, hol és kivel fogok dolgozni, és mivel a feltételek, az egész rendszer más, mint otthon, még jobban bizonytalan vagyok az egészben...
Nos, vissza a tanfolyamhoz:
Első nap a bemutatkozás után rátértünk az aznapi témára: Egyenlőség és sokszínűség. Minden nap - itt is - rengeteg idevonatkozó jogszabályt, törvényt, határozatot, rendeletet kellett átvennünk, azok rövidített formáit megkaptuk, elolvastuk, aláírtuk, hogy igen, értjük. Naponta többször kis teszteket kellett írnunk, hogy az előzőleg elhangzottakat értjük, tisztában vagyunk a pontos értelmével stb. Amúgy is rengeteg papírmunkát végeztünk, minden nap végén le kellett írni, hogy aznap milyen három új dolgot tanultunk, és hogyan fogjuk ezt hasznosítani a leendő munkahelyünkön. Ezen a napon az egyenlőség elvével, a diszkriminációval, sztereotípiákkal, előítéletekkel foglalkoztunk. Átvettük a politikailag korrekt kifejezéseket, az emberek törvényes és személyes jogait és sok idekapcsoló témát.
Második nap a gyógyszerek témakört boncolgattuk. Ez volt az egyetlen nap, amikor "komolyabb" tesztet írtunk, ezt a központban javítják majd ki, jövő héten lesz eredménye, az összes többi kis tesztet az előadó javította ki napközben, szünetben, délután. Voltak közös tesztek, játékok, szituációk is, érdekes feladatok. Megtanultuk, mit kell ellenőrizni gyógyszeradagolás előtt, mi a drog, mi a gyógyszer, milyen fajtái vannak, hogyan kell használni például egy inhalátort, hogyan kell katéterzacskót üríteni, milyen mellékhatások lehetnek, hogyan kell kitöltenünk a gyógyszerjelentést, ha beadtuk az ügyfélnek a gyógyszert stb. Persze tisztáztuk, mit szabad nekünk és mit nem (beöntést hála Istennek például nem adhatunk, de kúpot sem), az ide vonatkozó jogszabályokkal együtt.
Harmadik nap a segédeszközök használatát, kezelését tanultuk meg. Például emelőszerkezettel és a hozzá tartozó sátorszerű izével (nem tudok rá jobb szót, inkább mutatok képet) már egész jól elboldogulok magatehetetlen embernél is (persze, ehhez az új szabályozás szerint minimum két care worker kell).
Gyakoroltuk a betegek mozgatását, velük való sétálást, és ennek kapcsán a helyes emelési technikákat, amelynek része a gerinccel való speciális foglalkozás. Így kénytelen vagyok félig angolul, félig latinul megtanulni az ehhez a részhez tartozó anatómiát...
Csütörtökön a biztonság, elsősegély-nyújtás volt a téma. Tudok mindent arról, hogyan kell menekülni tűz esetén, minimális elsősegélyt tudok nyújtani, de legalábbis tudom az itteni sürgősség telefonszámát. Újraélesztenem nem szabad, ahhoz külön tanfolyam kell, de stabil oldalfekvést még alkalmazhatok. Megtanultam helyes módon kezet mosni, hogy a minimálisra csökkentsem a fertőzés kockázatát. Megtanították, hogyan kezeljük a veszélyhelyzeteket, mi vezethet balesethez, mire kell figyelni. Hihetetlen alapossággal próbáltak minden a szánkba rágni.
Ma pedig a sérülékeny, sebezhető felnőttek védelme volt a téma, a demencia (szellemi hanyatlás) és az élelmiszer-higiénia. Legtöbbet a demenciával foglalkoztunk, hogyan lehet a helyzetet kezelni, mik a tünetek stb. Mélyen nem mentünk bele még így sem, erre külön kurzust tartanak, de mivel két nagyszülőm is szenvedett ebben, hosszú évekig tanúja voltam, érdekel a téma, lehet, később belevágok még ebbe is.
Igazából mindenből kicsit kaptunk, gyakorlatban fogunk mindent megtapasztalni és belerázódni a munkába. Szeretnék már ott tartani, remélem, jövő héten már arról tudok beszámolni, hogy hamarosan elkezdhetek dolgozni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése