Angol tanfolyam, MOT és csiga

A városközpontban, a sétálóutcában (Marlowes) van egy (talán több is) szociális helyiség, iroda, nem tudom pontosan, minek nevezzem. Mindenféle ingyenes lehetőségek (tanfolyamok, képzések) szórólapja van kiragasztva. Megakadt a szemem egy angol tanfolyamon, amit felhívtam, szeptemberben indul új képzés, idegen nyelvűeknek (mint például én), hetente két óra ingyenes. Úgy gondolom, ezért megéri besétálni vagy bebiciklizni a központba, hiszen csak tanulhatok, még ha az elején esetleg egy kukkot sem értek.
Egyébként a sétálóutcában több turkáló is van, ezek kicsit mások, mint itthon. Nem profitszerzés a fő céljuk, mindegyik ilyen boltra ki van írva, hogy melyik segélyszervezetet támogatja az ember lánya a vásárlással (gyermekvédő szervezetek stb.). És nemcsak ruha van, hanem bútorok, könyvek, régi kazetták, porcelánok, egyszóval szinte minden. Van, ami tényleg fillérekért van, de van, ami majdnem olyan drága, mint az új. Kíváncsiságból bementem az egyik ilyen üzletbe, és hogy ne jöjjek ki üres kézzel, vettem 40 pennyért egy újabb apró porcelánbigyót (kiskutyus) Dóri gyűjteményébe.
És bár központ, sétálóutca, mégis találni olcsó és jó dolgokat. Bementünk Dórival az egyik butikba, ahol voltak akciós áruk. Sikerült venni neki egy nagyon jó kis farmert 5 fontért, és tudtunk volna még vásárolni, ha apa több pénzt ad nekünk reggel.
MOT: műszaki vizsga. Apának sikerült elintéznie, de nem volt egyszerű, és főleg nem volt olcsó. Elvitte megadott reggel 8-ra az autót a helyszínre, ott kellett hagynia, mondván, majd hívják, ha készen van. Hívták is. Nem ment át az autó, mert ezt-azt, emezt-amazt cserélni kéne rajta, elvileg meg is tudják csinálni, és akkor délután megpróbálják még egyszer a vizsgát (amiért nem kell még egyszer fizetni). Mit tudott tenni, rábólintott. Este valóban mehetett a kész autóért, és ott is hagyott majdnem 500 fontot érte. A szívem szakadt meg (az övé is). Persze, még így, vizsgával és némi javítással is megérte az árát, és benne van abban a keretben, amit az én párom egy autóra szánt. De akkor is: ez elég sok spórolt pénzt kihúzott a zsebünkből.
A kötelezőt neten kötötte meg, kikereste a viszonylag legolcsóbbat, ez pont úgy működik, mint otthon nálunk. Csak kicsit (nagyon) drágább. Mást nem kell fizetni (az évi 215 fontos útadón kívül, amit a postán kell befizetni, és kirakni a matricát a szélvédőre), itt nincs forgalmi engedély, törzskártya stb. Kap egy papírt az államtól, hogy övé az autó, de a jogosítványán, személyijén kívül nem kell semmit bemutatni az esetlegesen őt igazoló rendőrnek. Ja igen, rendőr. Mint megtudtam, itt nem zérótolerancia van, belefér, ha az ember bedob egy sört, mielőtt autóba ül. Nem azt mondom, hogy követendő példa, de jó tudni.
Megint van csigánk. Vagy még mindig. Biztos nem egyedi, hogy egy házban éjjelente csiga mászkál, hiszen a neten több helyen is találtunk információt arra vonatkozóan, hogyan távolítsuk el otthonunkból. Állítsunk neki sörcsapdát. A csiga szereti a sört… De hogy beleesik, belefullad vagy lerészegedik tőle, és még kanyargósabb utat csinál, arra már nem emlékszem. Itt abbahagytam az olvasást, mert nehezen ment a röhögéstől. Ma reggel például nem voltak nyomok. De ha tartósan megzavarja hangoskodásával a nyugalmunkat, megosztozom vele egy sörön.