Pár hete, amikor valamelyik gyermeket szülinapi parti kapcsán el kellett vinni egy-két várossal arrébb, láttam egy érdekes fát, kopasz ágakkal, háttérben viharos felhőkkel, előtte zöldellő bokrokkal - ez mindenképp fotótéma. Ugyanazon az útvonalon van egy autópálya-híd is, ahonnan szintén jó képeket lehet csinálni az alatta elmenő autókról. És ha még mindez nem lenne elég, van egy kis templom útközben, vagy inkább minikápolna, amely úgy néz ki, mintha fehérre festett kartonpapírral lenne bevonva (hasonló a garázslemezhez, trapézlemezhez, de nem az). Igazán kiemelkedik falu főutcáján.
Tegnap, volt egy kis időm, gondoltam, végre nem esik az eső, nem szikrázik a nap (bár ez nem túl gyakori itt), itt az idő, irány fényképezni. Gép, pótaksi, állvány, derítő, minden be a kocsiba, 2-3 órát szántam erre az egészre. Ennél rövidebb idő alatt megúsztam...
A templom környékén (a hatutcás falu főutcáján) tereprendezés folyt, le voltak zárva különböző útszakaszok, sehol nem lehetett megállni (épeszű távolságon belül). És mivel szép nagy autók el is takarták a templom egy részét, értelme se lett volna bárhonnan is visszagyalogolni állvánnyal a hátamon. Mentem tovább a fához. Amely amennyire jól mutatott akkor és ott a viharos felhős háttérrel, annyira silánynak tűnt most, egyszerű, szürke, fátyolos időben. Próbáltam különböző irányokból képeket csinálni (kikerülve villanyoszlopot, autópálya-korlátot, arrajáró gyalogosokat, autósokat), de sajna egyik sem olyan lett, mint amilyet megálmodtam.
A fa és a ló
Átmentem a túloldalra, ahol egy ló ácsorgott, őt lefényképeztem, ha már ott voltam...
Elsétáltam az autópálya-hídra, hogy kitaláljam, mit és honnan lenne érdemes fotózni. Letámasztottam az állványt, ekkor csörgött a telefonom - először. A kicsik sulijából hívtak, hogy Timit eltalálta egy baseball-labda, jegelik az arcát, jól van, de jó lenne, ha vetnék rá egy pillantást. Csináltam pár fotójegyzetet (by főni), és megállapítottam, hogy ide éjszaka vissza kell jönnöm valamikor fényeket fotózni, nappal pedig hoznom kell a hegesztőüveget, mert különben kiégnek a képeim...
Visszajöttem Hemelbe, megnéztem Timit a suliban, akinek addigra már felére apadt az arca (a szeme alatti csontot találták el), jól volt, megvigasztaltam, majd otthagytam. Gondoltam, leugrok a városba vásárolni, esetleg fotótéma után kutatni, hiszen a felszerelés még a kocsiban volt. Ekkor hívott Gergő, aki itthon hagyta a tornacuccát, és kérte, vigyem el a suliba MOST, mert épp szünet van. Hazaszáguldottam, kocsiba dobtam a cuccát, elviharzottam a sulihoz, majd most már úgyis minden mindegy alapon lementem a városba - vásárolni. Ebédnek valót, ugyanis kifutottam a fotózásra szánt időből.
De nem adom fel. Szerepel a tervek között az esti autópálya, az éjszakai reptér (fel- és leszállások), a pillangóvilág és a rózsakert újra, és nem adtam még fel a fa és a templom fényképezését sem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése