Modellkedés...

Már régóta szemezünk azzal, hogy a gyerekeink valamelyike "modellkedjen". Nem igazából a szó szoros értelmében modellkarrierre gondolok, hanem arra, hogy fotogének, jó őket fényképezni, szerepelhetnének katalógusban, vagyis kihasználhatnák ezen előnyüket.
Nem a kifutók drogos világára gondolok, és nem is az én egykor dédelgetett álmom (egyébként soha nem volt ilyen) szeretném valóra váltani, egyszerűen csak mint minden szülő, elfogult vagyok a gyerekeimmel, szépnek látom őket. Még Magyarországon elvittem egyszer Timit, Gergőt és Dórit egy válogatásra, ahol Timit szerették volna gyerekmodellnek. Akkor - már nem emlékszem, mi okból, talán a pénz... - ez nem jött össze.
Most, hogy Dóri egyre nyúlik (már lassan két fejjel magasabb, mint én), szépül és Timinek is kinőtt elöl a hiányzó foga, arra gondoltunk, tehetnénk egy próbát. Regisztráltam őket egy honlapon, ahol x összeg befizetése után küldenek folyamatosan ajánlatokat, amire az ember jelentkezhet, ha akar. Valóban, hetente kapom a hírlevelet, tele különféle fotózási, modellkedési, színészi ajánlatokkal. Párra beküldtem a fotójukat, amely viszonylag közel van, korban megfelelő és nem főszerepet kell eljátszani...
Az egyik ügynökség behívta őket egy időpontra, megbeszélésre. Mindannyian mentünk, hisz apa vezet, én ott szeretnék lenni mindenhol, a négyből kettőt meg nem hagyunk otthon egyedül. Thida, egy nagyon kedves ferdeszemű fiatal lány volt az ügynökség képviselője, akinek nagypapája magyar. Elmondta, hogy ők kizárólag tévéfelvételekkel foglalkoznak, de persze van olyan, ahol nem kell megszólalni, vagyis a lányaink alkalmasak lennének erre is... De ehhez kéne szerződés, adatlap, portfólió vagyis képek. Ők dolgoztatnak fotóstúdiókkal, ismer fotósokat, de persze, mehetünk bárhova fotókat készíttetni, de minden ügynökség kér fotót, tehát előbb-utóbb szükség lesz rá. Felajánlotta, hogy ha több gyerek fotózkodik, kedvezményt tud ígérni, és profi fotós csinál róluk képeket (aki például a Vogue-nak is dolgozik - utánanéztem, valóban).
Így rászántunk magunkat és persze egy bizonyos összeget, hogy elkészítsük a két lány portfólióját. Katát nagyon bűvölte a hölgy, de makrancos kisasszony nem akart kötélnek állni, hogy esetleg egyszer ő is szerepeljen. Sajnos, hiába kis angyalka Kata, szöszi, bájos, ennivaló, ha megmakacsolja magát, nem lehet őt rávenni semmire. Így pedig egyetlen fotós, ügynökség sem fog majd vele tudni dolgozni - és nem is akar.
Megbeszéltük, hogy Dóri és Timi fotózása mennyibe fog kerülni, aláírtunk egy előszerződést, adatokat felvették. Nagyon korrektnek tűntek, a képekre nem kérnek kizárólagosságot, szabadon felhasználhatjuk, elvihetjük őket más ügynökségekhez, és mintegy 100-150 képről beszélünk. Ha egyetlen munkát sem kapnak, akkor is, legalább ennyi profi képünk van a gyerkőcökről...
Nos, ma megvolt ez a fotózás is. Két hete elküldték, hogy kb. milyen típusú ruhákat vigyünk magunkkal, háromféle ruhastílust fotóznak: egy nyári, virágos ruhásat, egy trendi farmeros-kockás inges összeállítást és egy elegánsabb trendit. Tegnap kivasaltam a fél bőröndnyi ruhát, ma felpakoltuk a családot és irány London - természetesen megint ment mindenki, de legközelebb nem visszük a két maradékot, keresünk rájuk vigyázó felnőttet. London belvárosában van a fotóstúdió, először láttam élőben ilyet. Több helyiségben, teremben paravánok, lámpák, kábelek, hátterek, három fotós dolgozott több modellel. Egy társalgószerű sarokban lehetett lepakolni a bőröndöket, táskákat, felakasztani a fogasokra a ruhákat - amelyekből a stylist válogatott. Öltözni az óriás fürdőszobában lehetett, majd irány a sminkrészleg. Dórit másfél órán keresztül sminkelték, előtte a haját csinálták meg, kb. 40 perc alatt. Valószínűleg annyi lakkot fújtak rá, ami a piramisokat is egyben tartaná... Timi arcán csak néhány karcolást tüntettek el, kicsit felborzolták a haját és kész is volt. Ugyanaz a fotós fotózta őket, több helyszínen, Dórit még a tetőre is kivitték. Néhány fotót megmutattak gépben, káprázatosak. Több mint három órát voltunk ott, Gergő laptopozott, Kata viszont nagyon unatkozott (na jó, Gergő is). Annyira zavarta, hogy Timivel és Dórival ennyit foglalkoznak, hogy a végén nekiállt hisztizni, hogy őt miért nem fotózzák. Többen szemet vetettek kicsi szöszinkre, a fotós is bepróbálkozott nála. Úgy tűnik, kifogott egy hisztimentesebb pillanatot, mert Katát kézen foghatta, felültette egy ablakba és csinált róla pár fotót - még pózolt is neki.
Dóri és Timi nagyon élvezték a felhajtást, hogy minden körülöttük (és persze a többi modell körül) forgott. Három lány volt az összekötő, valahol félúton a modellügynökség és a stúdió között, vagyis ők segítettek mindenben, nagyon szolgálatkészek voltak. Jövő héten ők fognak jelentkezni, szólnak, ha elkészültek a fotók, utána be kell menni Thidához, ott közösen kiválogatjuk a portfólió anyagát, megkapjuk a képeket, aláírjuk a szerződést, megnézi, van-e munka jelenleg nekik és esetleg ajánl egy-két másik ügynökséget is.
Dórit egészen elbűvölte ez a világ, nagyon élvezi a pörgést, a sürgés-forgást. Mondtam neki, hogy én nem tudnám ezt csinálni: bőrönd bepakol, futás a stúdióba, öltözés, smink, haj, fotózás, futtában átöltözés, újra haj, másik smink, megint öltözés, ha vége, bőrönd bepakol, éhenhalás széle, valahol evés, futás másik város, másik ország, bőrönd... és minden elölről. Neki ez nagyon tetszik, azt mondta, ő tudna így élni... Nem ilyen életet szánok neki, de amíg tetszik, esetleg hívják őt, hát legyen. Timi pedig még bájos kisgyerek, őt ez annyira nem viseli meg, feltéve, ha anya mellette áll és nem hajtja, nem megy a gyerekkora rovására.
Egész egyszerűen büszke vagyok a gyerekeimre, és örülök, ha ezt mások is látják, másoknak is tetszenek. Nem akarok milliókat kereső menedzseranyuka lenni, bár ha Dóri eltartana bennünket, az nem lenne rossz. Viccen kívül, addig csinálják, amíg élvezik, amíg mi bírjuk a hurcolászást, és remélem, hogy szép emlék marad nekik - akár folytatódik a "karrierjük", akár nem.
Ha már Londonban voltunk, készítettem pár fényképet, bár igazából azért vittem magammal a gépet, hogy a fotósokat, sminkeset fényképezhessem, de sajnos nem engedték meg. Így maradt a város, íme: London