Az én drágám szombaton kidőlt. Belázasodott, nyomottan érezte magát, fájt a torka - ez utóbbi elvileg normális, a másik kettő már nem annyira. Vett be gyógyszert, pihengetett, aludt napközben, de csak nem akart javulni, a láza tartósan magas volt. Délután már piszok rosszul érezte magát, bevittem a watfordi kórházba (ahol műtötték). A kicsiket rábíztuk Dórira, Gergő jött velünk, hátha egyedül kell esetleg visszajönnöm.
Az ügyeleten a kiírás ellenére - kérjük türelmüket, elfoglaltak vagyunk, a várakozási idő 3-4 óra - kb. egy órát kellett várnunk, mire sorra kerültünk. Bandit behívták, mentünk vele. Megvizsgálta a doktornő, majd mondta, hogy vesz vért, de valószínűleg itt tartják. Nem tudom, melyik sokkolta jobban az én drága uramat, de a vérvétel alatt kis híján elájult, hányingere lett, és mondanám, hogy fehér lett, mint a fal, de ez a sárgasága miatt nem látszott. Azonnal lefektették, bekötöttek neki egy branült (vagy kanült, nem tudom, mi a különbség) és rögtön kapott is gyógyszert rosszullétre. A vértesztet villámgyorsan megcsinálták, amely fertőzést mutatott ki. Valószínűleg ott, ahol megbirizgálták, az a sárszerű izé szétfolyhatott és valamilyen fertőzést csinált. Készítetek egy röntgenfelvételt is, de annak az eredményét nem mondták meg. Sajnos így bent kellett maradnia. Gergővel ketten jöttünk késő este haza, még szerencse, hogy van a telefonomban gps, mert soha nem találtam volna haza (még nappal sem, nemhogy éjjel).
Másnap, vasárnap is Gergővel mentem be, vittünk neki enni-innivalót, tiszta ruhát stb. Szombat éjjel látta őt újra egy orvos, aki diagnózisként az epevezeték elfertőződését állapította meg. A láza még mindig magas volt, éjjel kapott infúzióban antibiotikumot és lázcsillapítót. Vasárnap sem nézett ki túl fényesen és nem is érezte magát jól.
Óriási épületegyüttesből áll a watfordi kórház. Több parkolója van, 30 percen túli várakozásért fizetni kell. Keményen. A minimálösszeg 3,50 font, ez háromórányi parkolást engedélyez. A következő lépcső 5,50 font 5 órára. Én négy fontot dobtam be, a gép nem ad vissza (bankjegyet nem fogad el, a környéken váltani nem lehet), és ugyanannyi időt engedélyez, mintha csak 3,50-et dobtam volna be.
Bandit másfél nap alatt legalább négy különböző ágyra helyezték el, illetve helyre, mert az ágyat még ugyanazon a helyen is időnként kicserélik alatta, mert vagy túl modern, vagy másik osztályé, vagy egyszerűen csak. A kórházi körülmények, kinézet sokkal jobb a magyarországinál, a tisztaság pedig egyszerűen rendkívüli. Lépésenként fertőtlenítő folyadék van kihelyezve, folyosóra, ajtók előtt-után-mögött-mellett, szobákban több helyen, mosdóknál, lépcsőházakban, asztalokon, tényleg mindenhol. És mindenki használja is. Ha kimegy, ha bejön, ha elmegy egy ilyen mellett, nyom a kezébe, és száradásig dörzsöli. Plakátok tömkelege hívja fel a figyelmet a fertőzésveszélyre, itt ezt nagyon komolyan veszik. A tisztaság pedig példaértékű. Szinte enni lehet a padlóról. A vécék (nemcsak itt, az iskolában, még a Tescóban, sőt a parkokban is) tiszták, mindig van vécépapír, meleg víz, szappan, kéztörlő. Az áruházakban tampon- és kondomautomata is van minden vécében, külön kis zacskók a női vécé szemetéhez, tehát tényleg szinte mindenre gondolnak.
Ma is voltam Bandinál, lényegesen jobb színben (halványsárga...) volt, de ami fő, jobban is érezte magát. Ki is kísért minket (ma Dórival voltam) a folyosó végéig. Láza ma nem volt (bár sajnos most hívott, hogy estére megint lett), délelőtt Dr. King egyik kollégája volt bent nála, aki azt mondta, talán holnap hazajöhet. Délután csináltak neki vértesztet, de az eredményt még nem mondták meg. Nagyon remélem, hogy holnap már itthon lesz, ez a mindennapos bemászkálás időben és idegességben is sokat elvesz, nem beszélve a pénzről (parkolás, benzin stb.).
Mint említettem az egyik blogbejegyzésben, ha Bandi beteg, akkor azt rendesen csinálja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése