Keresés ebben a blogban

2011. április 26., kedd

Úgy néz ki, dolgozó nő leszek

Úgy döntöttünk, dolgozni fogok. Ez önmagában nem volt kérdéses, csak a mikor és a hogyan. Áprilistól erőteljesen csökkentették a gyerekek után járó állami támogatásunkat, a munkaügyi központ megszüntette a munkanélküliségemet, mert "elhagytam az országot" (ha akarok mégis regisztrálni, az egész folyamatot elölről kell kezdenem), ráadásul ideje lenne hasznosabb, dolgosabb tagja lenni a családnak. Amelynek persze e család ennyire nem örül, egyrészt, mert akkor kevesebbet leszek itthon (nem lesz sütike, meleg étel, mindig tiszta vasalt ruha stb.), másrészt annyit sajnos nem tudok keresni egyelőre, amivel ténylegesen jobbá tehetném az életünket.
DE: lesz tapasztalatom, ergo könnyebben fogok másik munkát találni, emberek között leszek, és igen, hasznos tagja leszek az angol társadalomnak.
Kb. 2-3 hónapja kezdtem el beadogatni az önéletrajzomat állásokra. Két irányban keresgéltem, az egyik a tördelés, grafikusi munka, a másik pedig a gondozói, ápolói foglalkozások. Előbbit csináltam tizensok évig, ehhez értek valamennyire, utóbbiban pedig családi tapasztalatom van, két nagyszülőmet ápoltam évekig - többféle betegséggel, különféle stádiumban. Sajnos, a grafikusi munkához úgy tűnik, itt kevés vagyok. Részint már majdnem egy éve nem dolgozom ebben, így ez nagy hátránynak számít, másrészt ehhez én eléggé külföldi vagyok. Bár pár hete behívtak egy interjúra a szomszédos városba, lett volna egy sürgős, határidős könyvkatalógus, amelyet valaki elkezdett és be kellett volna fejezni, de őszintén megmondtam, hogy bár meg tudom csinálni, azt a programot, amivel dolgoznak, nem ismerem. Illetve az egyik verzióját igen, de AZT még csak nem is láttam... (Azóta megvan, ha időm engedi, tanulmányozom, később is fog kelleni...). Még aznap este felhívtak, hogy nem engem választottak, de még reggel szóltak, hogy aznapra 6-7 embert hívtak be, és azt fogják választani, aki a legjobb. Nem voltam elkeseredve, inkább örültem, hogy egyáltalán szóba jöhettem.
Az ápolói, gondozói munkához sok helyen kell tapasztalat és szakmai képesítés. Itt ez az NVQ, amelyet vagy iskolában lehet megtanulni és aztán elmenni dolgozni, vagy munkahelyi képzés keretén belül megszerezni. Ennek is vannak fokozatai, a legalapvetőbb ápolói munkákhoz az NVQ2-t kérik. Így ahova ezt kérték, oda nem is próbáltam jelentkezni, mert nekem ilyenem nincs. Főleg olyan céget kerestem, ahol esetleg ezt biztosítják, hogy később tovább tudjak lépni.
Kb. 2 hónappal ezelőtt behívtak egy céghez interjúra, care worker (gondozó) állás miatt. Előtte e-mailen elküldtek egy sokoldalas kérdőívet, amelyet kitöltve be kellett vinnem. Ott kitöltettek velem egy másikat, majd elbeszélgettek velem. Azt mondták, másnap jelentkeznek. Ha felvesznek, akkor kérnek referenciákat (az angoltanáromat, Angelát és a kicsik iskolájának igazgatóhelyettesét tudtam megadni), valamint kötelező az erkölcsi bizonyítvány (ha betegekkel, idősekkel vagy kisgyerekekkel foglalkozik az ember, mindig), itteni nevén CRB-check - Criminal Record Bureau. Ezt van, ahol fizeti a cég, de itt nekem kellett kifizetni. Ez nem a nálunk szokásos 3 hónap érvényességű, hanem minden munkahelyen újat kell csináltatni, mert ez adott céghez, adott állásra szól.
Fel is hívtak másnap, hogy ajánlanának egy állást nekem. Úgyhogy menjek vissza pár nap múlva, vigyem be a referenciáim címeit, telefonszámait, valamint a CRB-checkhez szükséges papírokat és a pénzt. Bementem, elintéztünk mindent. Mondtam, hogy nekem lefoglalt "nyaralásom" van, de ez nem volt gond, május 9-én kezdődik egy felkészítő tanfolyam, akkor oda tudnak betenni, ahol minden továbbit meg fogok tudni. Egyelőre részmunkaidős állásom lesz, heti 20 óra, abszolút rugalmas munkaidőben (órában és napban egyaránt). A munkaköröm csak gondozói feladatokat fed le, ápolóit nem. Vagyis, bevásárlás, segítés, öltöztetés, ágyhúzás, főzés-előkészítés stb. Egyelőre még el sem tudom képzelni, hogy dolgozni fogok, angol emberekkel fogok nap mint nap találkozni, beszélgetni, segíteni nekik.
De ha majd elkezdődik, és lesz miről mesélnem, újra visszatérek erre a témára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése