Timi egy időben lovagolni járt, arról írtam bejegyzést, és fotókat is töltöttem fel. Sajnos annyira drága a lovaglás, hogy egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy havi 150-200 fontot költsünk csak egy gyerekre, csak lovaglásra. Jelenleg az iskolában háromféle klubba járnak a kicsik. Félévenként változik (pontosabban minden „term”-ben más-más klub indul, a szünetek közötti iskolaidőszakot nevezik termnek), tavaly mindketten jártak zeneklubra, Kata pedig art, azaz művészeti klubba. Timi mehetett egy hathetes főzőklubba, azt hiszem, talán kétszer is. Általában előnyben részesítik azokat, akik még nem voltak, illetve aki kapja, marja alapon működnek a gyerekek felvételei. Amelyik szülő előbb jelentkezik és kifizeti (ez nagyon fontos!), az a gyerek tutira mehet.
Timiék tavaly, 4.-ben jártak úszni, mindig az aktuális negyedik évfolyam megy. Kata most másodikos, tehát ő két év múlva járhat majd. Szeptember óta mindketten járnak kedden 0. órában, iskola előtt sakk-klubba, azóta idegesítik Gergőt (és engem is), hogy játsszon velük, mert ők aztán most pedig jól megverik… Már a második term-öt nyüvik a sakkal, nem tudom, januártól is lesz-e, ezt előre nem tudják megmondani. Kata már sokadszor jár Mr. Mitchellhez zenélni csütörtök délutánonként, nagyon ügyes, nagyon szereti a tanárt is, a hangszereket is, és természetesen azt is, hogy végre kieresztheti a hangját.
Múlt héten elkezdődött neki újra az art klub, ahova Timi nem mehet, ugyanis csak 1. és 2. évfolyamosok mehetnek. Mivel jön a karácsony, most arra készülnek, arra készítenek mindenféle szépségeket. Mint például a képen látható Rockin’ Robint (vö. Michael Jackson).
Ha már art és zene, akkor meg kell említsem, hogy Timi és Kata „színitanodába” járnak. A Theatretrain nevű társulat hemeli kihelyezett csoportját erősítik mindketten. Minden szombaton három órát töltenek együtt, egy óra drámát, egy óra éneklést és egy óra táncot tanulva. Megvolt az első fellépésük (mármint az enyémeknek, a többiek között van, aki évek óta jár oda), St. Albansban egy karácsonyi vásáron énekeltek az ott őgyelgő népnek.
A társulat minden évben szervez egy nagy évzáró partit, és mivel jövőre lesznek 20 évesek, ez igazán-igazán nagyszabású lesz, Londonban az O2 arénában fognak fellépni júliusban. El sem hiszem, hogy az én apróim egy világváros nagyszínpadán fognak énekelni és táncolni.
És ha már említettem a főzést, akkor nem hagyhatom ki Gergőt sem. Talán írtam valahol egy bejegyzésben, hogy ők minden héten főznek, mióta iskolába jár. Megkapjuk a term elején az adott hetekre szóló menüt, a hozzávalók listáját, és anya minden hétre megveszi az aktuális belevalókat, Gergő pedig az iskolában az utolsó óráiban megfőzi őket. De nem ám holmi egyszerű ételek, néha olyan bonyolult és drága kajákat főz, mintha legalábbis a Hiltonban tervezne főszakács lenni… Sajnos az ételek többségével nem tudunk mit kezdeni, mert nincs ember a háztartásunkban, aki nemhogy megenné, de egyáltalán megkóstolná. Mindenben chili, curry, gyömbér és kimondhatatlan nevű, ismeretlen dolgok vannak, és olyasmiket kevernek, amit otthon jó érzésű ember még a spájz polcán sem rak egymás mellé.
Gergő a tanár szerint (és szerintem is) nagyon ügyes, tehetséges, és ami nem elhanyagolható, érdekli a főzés. Ellentétben Dórival, aki sajnos fel sem ismeri a konyhában, lábosban vagy fazékban éppen fővő ételt, és ha megmondom neki, mit készítek, visszakérdez: És anya, én azt szeretem?
Gergőt előbb tudom rávenni, hogy segítsen főzni, sütni, gyúrni, habot verni, tepsit kikenni, hagymát aprítani, mint bármi másra. A porszívózásért néha napokig könyörgök neki, aztán megcsinálom én, mert ő bevallottan lusta. De ha ennivalóról van szó, azonnal ugrik. Egy időben szakács szeretett volna lenni, még az egyhetes munkagyakorlatát is ilyen irányban végezte (egy idősek otthonában volt konyhai kisegítő, kínálgatta a kávét, teát, készítette a reggelit, segített tálalni stb.), de úgy döntött, mégsem ez az ő életcélja. Mivel nagyon tehetséges rajzban, tervezésben, matekban, valami ezzel kapcsolatos kombinációt képzel el, például építészmérnök, grafikus-tervező, 3D látványtervező stb. A héten megyünk a watfordi college-ba nyílt napra, meglátjuk, ott mit tudnak mutatni neki. Van még pár hónapja eldönteni, hol is folytatja jövőre a sulit.
És ha már említettem a főzést, akkor nem hagyhatom ki Gergőt sem. Talán írtam valahol egy bejegyzésben, hogy ők minden héten főznek, mióta iskolába jár. Megkapjuk a term elején az adott hetekre szóló menüt, a hozzávalók listáját, és anya minden hétre megveszi az aktuális belevalókat, Gergő pedig az iskolában az utolsó óráiban megfőzi őket. De nem ám holmi egyszerű ételek, néha olyan bonyolult és drága kajákat főz, mintha legalábbis a Hiltonban tervezne főszakács lenni… Sajnos az ételek többségével nem tudunk mit kezdeni, mert nincs ember a háztartásunkban, aki nemhogy megenné, de egyáltalán megkóstolná. Mindenben chili, curry, gyömbér és kimondhatatlan nevű, ismeretlen dolgok vannak, és olyasmiket kevernek, amit otthon jó érzésű ember még a spájz polcán sem rak egymás mellé.
Gergő a tanár szerint (és szerintem is) nagyon ügyes, tehetséges, és ami nem elhanyagolható, érdekli a főzés. Ellentétben Dórival, aki sajnos fel sem ismeri a konyhában, lábosban vagy fazékban éppen fővő ételt, és ha megmondom neki, mit készítek, visszakérdez: És anya, én azt szeretem?
Gergőt előbb tudom rávenni, hogy segítsen főzni, sütni, gyúrni, habot verni, tepsit kikenni, hagymát aprítani, mint bármi másra. A porszívózásért néha napokig könyörgök neki, aztán megcsinálom én, mert ő bevallottan lusta. De ha ennivalóról van szó, azonnal ugrik. Egy időben szakács szeretett volna lenni, még az egyhetes munkagyakorlatát is ilyen irányban végezte (egy idősek otthonában volt konyhai kisegítő, kínálgatta a kávét, teát, készítette a reggelit, segített tálalni stb.), de úgy döntött, mégsem ez az ő életcélja. Mivel nagyon tehetséges rajzban, tervezésben, matekban, valami ezzel kapcsolatos kombinációt képzel el, például építészmérnök, grafikus-tervező, 3D látványtervező stb. A héten megyünk a watfordi college-ba nyílt napra, meglátjuk, ott mit tudnak mutatni neki. Van még pár hónapja eldönteni, hol is folytatja jövőre a sulit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése