2012-es ünnepségek

 Ugyan már jó pár hónapja történt, de adós maradtam két élménybeszámolóval. Az egyik a királynő uralkodásának 60. évfordulójára szervezett ünnepségsorozat, a másik pedig az olimpia.
Anyu pont úgy időzített, hogy itt volt az uralkodási ünnepségeken, így evidens volt, hogy muszáj Londonba mennünk ez idő alatt, még akkor is, ha pocakom van, ha millióan lesznek, tömeg lesz, szakadó eső, öt gyerek, hisztis férj, ezt ki nem hagynánk, soha vissza nem térő alkalom. Nos, pocakom volt, gyalogoltunk sokat, többmillióan voltak, tömeg volt, öt gyerek, hisztis férj is megvolt, és a végén még a sz@rrá ázásban is részünk volt… De akkor is megérte.

Londonban, a Battersea parkban néztünk ki magunknak helyet, előre meg kellett venni a jegyet, kivetítővásznak voltak, vásár, különböző események, a Temze partján van, jónak tűnt. Jó, hogy idejében megvettük a jegyeket, már nagyon hamar elkapkodták őket, az ünnepségek előtt pár héttel már egyetlen jegy sem volt. Kicsit aggódtam, hogy hogyan fog ennyi ember elférni ott (ha jól emlékszem, 90 ezer jegyet adtak el), de kellemesen csalódtam. Profi szervezés volt, a kapuknál ellenőrzés volt, bent számtalan mobilvécé, evős-ivós bodega, nem lehet panaszra okunk. 

Sokan pléddel, piknikeskosárral felszerelkezve jöttek, az egész napot szándékozva ott tölteni. Mi még sötétedés előtt haza akartunk érni, ennek megfelelően indultunk is el hazafelé az ünnepség majdnem végénél. Ja igen, az ünnepség több napon keresztül tartott, mi a Temzén felvonuló több mint 3000 hajót akartuk látni. Nagy részét láttuk is, a királynőt sajnos csak kivetítővásznon. Nem akartunk tolakodni a Temze partján, a nagy objektívemet nem akartam cipelni, így be kellett érni annyival, amennyi jutott. 

Az idő kegyes volt, mint említettem, a végén kapott el minket egy dézsás esőzés, amely jó pár órán át tartott, nem várta meg, míg elérünk a legközelebbi metró aluljáróhoz. Több híd le volt zárva, vagy az autós, vagy a gyalogosforgalom elől is. Mindenhol rendőrök, mentők, készenlétben. Sehol nem volt fennakadás, amerre mi jártunk. Ahogy sétáltunk a metró felé, láttuk a Temze partján a házakat, mindenhol emberek lógtak az ablakokban, a teraszokon, zászlókat lengetve. Hihetetlen élmény volt, nem tudom elmesélni, és sajnos a fotók sem adják vissza a hangulatot. 

A helyi templomban virágkiállítást rendeztek az évforduló kapcsán, minden egyes fontos állomáshoz egy virágkompozíciót készítve. Jó volt megélni, jó volt ilyen közel lenni ehhez az egészhez. 

És amihez még jó érzés volt közel lenni, az az olimpiai láng volt. Mivel idén Londonban rendezték meg az olimpiai játékokat, a láng Görögországból úgy jutott el Londonba, hogy szinte egész Nagy-Britannián végigment. Hemel Hempsteaden is. A mi városunkból 17-en futottak a lánggal, egy kb. kétórás szakaszon. Igyekeztünk olyan pontot találni a futás során, ahol jól látható a láng, nem kell tolakodni.

Természetesen csúszott a program a meghirdetetthez képest, így közel két órát álltunk a gyerekkel az út szélén, és mire megérkezett az olimpiai láng, az eső is eleredt. Így szakadó esőben álltuk végig azt a pár percet, amíg a komplett olimpiai lángot vivő konvoj elhaladt előlünk. Azt hiszem, igazi kuriózum, hogy elmondhatom, a 2012-es olimpiai lángot karnyújtásnyira mellettem vitték el.
Ja, és még egy apróságot megemlítenék az olimpia kapcsán. Vendégünk is volt az utolsó pár nap alatt, Bandi unokatestvére, Kállai Ákos többszörös világ- és Európa-bajnok öttusázó. Természetesen az öttusa-versenyekre jött ki, és nálunk szállt meg azidő alatt. Ritka alkalom, hogy - közeli vagy távoli - családtagok nem csak temetésen és esküvőn találkoznak...