Keresés ebben a blogban

2013. október 3., csütörtök

Tanulni soha nem késő…

Úgy döntöttem, nem tudok tanulás nélkül élni, muszáj valamit valahol tanulni. Szerettem volna egyetemre menni, de erről hamar letettem. Megnéztem a helyi egyetem honlapját, nekik van grafikusi képzésük, mindent megtaláltam, csak árat nem. Felhívtam őket, megkérdeztem, mégis mennyit kóstál ebben az országban egy képzés. Aztán majdnem hanyatt estem. A levelező képzés ezen a szakon évi 9000 fontba kerül, öt évig tart, vagyis összesen 45 000 font. Ennyi pénzt akkor sem fizetnék ki, ha lenne. De mivel nincs, ez a kérdés fel sem vetődött… Igazából csak azért akartam tanulni azt, amit évekig csináltam, hogy legyen róla papírom, megtanuljam azt a részét, ami csak elmélet, és hogy képben legyek a legújabb programokkal, trendekkel. (Az egyetemi, illetve a grafikusi „álmaimat” még nem adtam fel, csak tovább kell keresgélnem…)
Sok minden érdekel, fotózás, varrás, számítástechnika, masszázs, manikűr-pedikűr, ezekre mind vannak rövidebb-hosszabb, olcsóbb-drágább képzések. Az utolsót választottam, egy körmös képzést, ahol manikűrt, pedikűrt, körömépítést, ilyesmiket lehet tanulni. A tanfolyam minden héten szerdán este van, 30 hétig tart. Ez sem olcsó, de töredéke egy egyetemi díjnak. Egymáson gyakorolunk minden órán, plusz otthon is a családon is muszáj lesz. Alig várom, hogy lássam az uramat festett lábkörmökkel és manikűrözött műkörmös kézzel. A vizsgára is vinnem kell öt embert, akinek megcsinálom kezét-lábát, vagyis úgy tűnik, a sok száraz elméleti dolog mellett tényleg tanulok is valami érdemlegest.
Ha másra nem, hát arra jó lesz, hogy életemben először normálisan tudjam manikűrözni a kezemet és kifesteni a körmeimet…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése